A tolerancia körei – Berhida

A decemberben Örkényben megtartott Tolerancia Kör estnek újabb helyszíneket keresve jutottunk el 2014 februárban pedig Berhidára.

Berhida a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület működéséhez tartozik. Pergő Margit polgármester asszony és Kontics Monika munkaszervezet vezető a munkával töltött péntek délutánt hosszabbították meg a Tolerancia Kör rendezvény kedvéért. A polgármester asszony a város közelmúltjának történetével a helyi események, képzési programok és a település sajátosságainak bemutatásával segített minket “képbe kerülni”. Mint a színes ecsetvonásokkal rajzolt vázlat kezdett előtűnni a város térszerkezete, társadalmi összetétele és a leginkább problémás területek a felkészülő beszélgetés alatt. A környékbeli vegyipari vállalatok a technológiai fejlődés következtében tömegével bocsátották el az alacsony végzettségű, főleg fizikai munkát végzőket. A városban 15 % körüli a munkanélküliek aránya, egyre többen keresnek külföldön munkát, vagy kérik az önkormányzat segítségét. A jónak mondható intézményi háttér, az ipari vállalatok által biztosított infrastruktúra előnyös hagyaték, de nem segít azokon, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek. Az országos válságot, a növekvő társadalmi sikertelenséget a helyi erőfeszítésekkel csak ideig-óráig lehet sikerélményekbe, az öngondoskodás teremtette megelégedésbe átfordítani.

A filmvetítésre az eddigiektől eltérően kevés helyi roma érkezett. Az aggódás, hogy nem sikerül megszólaltatni a helyi roma kisebbség képviselőit, arra ösztönzött bennünket, hogy amíg a többiek a filmet nézik, mi a saját szemünkkel győződjünk meg a berhidai cigány lakosság helyzetéről. A város utcáin végighajtva gyorsan megtaláltuk azokat a településrészeket, ahol a legszegényebbek, leghátrányosabb helyzetűek élnek, a filmben ábrázoltaktól nem nagyon távoli valóságban. A nyomor az ablakon kivezetett kéményen és az ajtóból kiszórt szeméthalmon keresztül szivárog ki az utcára. A közmunkások, akik hét közben a város tisztaságáról gondoskodnak, még nem érzik, hogy a saját portáik rendbetétele ugyanolyan fontos, mint a közterek tisztán tartása. A kihalt utcák, a sötétbe burkolódzó házak elnéptelenedett város képét mutatták, amelynek lakóit szinte lehetetlen megszólítani. Szerencsére azonban azok az érdeklődők, akik végignézték Fliegauf Bence Csak a szél című filmjét, nagyon értékes észrevételeket és hozzászólásokat tettek. A saját életünkből vett történetek, példák mindennél erősebben mutatják meg helyünket a társadalomban, szerepünket egy csoporton, közösségen belül. A Berhidán készült filmet hamarosan láthatják a Tolerancia Kör moziban.